Szatmár megyében egyetlen gazda sem kapott kártérítést

Megdöbbentő, de igaz: az elmúlt években Szatmár megyében egyetlen gazda sem kapott kárpótlást azt követően, hogy (vad)állatok kárt okoztak a termőföldjén. Ennek következtében hívta tanácskozásra szerda reggel Eugeniu Avram prefektus a megyei vadásztársaságok vezetőit, mezőgazdasági és környezetvédelmi szakembereket.

„A legnagyobb gond, hogy a gazdák megművelt területeiket sem jelentik be a polgármesteri hivatalokban. Márpedig ez az első lépése annak, hogy kártérítést kaphassanak", hangzott el egyfajta tanulságként a szerdai megbeszélésen. A szakemberek abban is egyetértettek, hogy a házi vagy vadállatok által okozott kár megtérését szabályozó törvény is alkalmazhatatlan. Olyan feltételeket szab meg ugyanis (például a terület bekerítése), ami egyszerűen aberráció. Hasonlóan alkalmatlan azonban a vadászatot szabályozó törvény is. Ezt azért is fontosnak tartották kiemelni a szakemberek, mert az ún. 407-es törvényt a kormány a közelmúltban módosítani kívánta, ám javaslataikat nem fogadta el a parlament.

Daniel Bogdan és Balogh Sándor Magyarország mintájára azzal a módosító indítvánnyal álltak elő, hogy a legtöbb kárt okozó vaddisznókra vonatkozó vadászidényt bővítsék ki: ne augusztus elsején kezdődjön, hanem legalább május közepén. Mivel rengeteg kárt okoz, így Magyarországon a vaddisznó dúvaddá van nyilvánítva, ami azt jelenti, hogy nincs rá vadászati korlátozás: egész évben ki lehet lőni. Ennek következtében nagyon sok vaddisznó menekül át a határ romániai oldalára, növelve ezzel az itteni állományt, ezzel együtt pedig az okozott károkat. Balogh azt is törvénybe szeretné foglalni, hogy a biztosító társaságoknál lehessen vadkárokra is biztosítást kötni. Ezt ugyanis jelenleg a romániai biztosítók nem vállalják.

Egy harmadik törvénymódosítási indítvány a Natura 2000-es természetvédelmi területeket érintette. Ezeken jelenleg tilos a vadászat, még akkor is, ha ez nem érinti azokat a fajokat, amelyek védelmére az övezetet kialakították. Ennek következtében a vadak ott békében meghúzódhatnak, szaporodhatnak, az általuk okozott kárt pedig senki sem téríti meg.

Hogy a vadgazdálkodás milyen gyakorlati problémákat vet fel, remekül mutatja Balogh és Dragos két példája. Balogh elmesélte, hogy azt szokták kérni a gazdáktól: amennyiben megművelt területeik közvetlenül erdő mellett vannak, hagyjanak egy négy méter széles sávot, hogy a vadászok ott tudjanak közlekedni. Ha nehezen is, de a legtöbb gazda ebbe bele is ment. Igen ám, csakhogy jött a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA), amely akadékoskodott, mert a megművelt terület nagysága nem egyezett a bejelentett területekkel. Dragos ezzel szemben a legelő csordák, nyájak ügyét tette szóvá. Noha illegális, juhnyájak gyakran behatolnak az erdőbe, kiűzve ezzel onnan a vaddisznókat, őzeket. „A iasi, galaci, konstancai juhász pedig mossa kezeit. Nem egyszer fordult elő, hogy fogta magát és egyszerűen ott hagyta kollégáimat is, a juhokat is és lelépett."

Békéssy Erzsébet a probléma másik tényezőjét, az emberi komponensét említette. Hevesen bírálta a polgármesteri hivatalokat, amelyek nem fektetnek hangsúlyt a gazdák tájékoztatására. A kommunikáció hiányának következtében pedig a gazdák nem ismerik az alapvető követelményeket sem. „Hiába megy ki terepszemlét tartani a kárfelmérő bizottság, mi már akkor tudjuk: a törvény szabta feltételek hiánya miatt a gazdának esélye sincs kártérítést kapni", mondta.

Szatmár megyében jelenleg 49 vadászterület van, amely 387.714 hektárt fed le, ismertette Maria Antal, az erdészeti hivatal munkatársa. Ezeket a területeket 2011 óta a vadásztársaságok adminisztrálják. Kötelezettségeik között szerepel többek között a kárt okozó és az engedélyezett számú vadállatok kilövése, a vadetetők kezelése, feltöltése, a vadak távol tartása.

Az idei felmérés szerint Szatmár megyében 1900 vaddisznó, 340 szarvas, 3400 őz, 29.500 vadnyúl, 24.500 fácán él. Közülük a nagyvadak (vaddisznó, szarvas, őz) száma növekvőben, a kisvadak (nyúl, fácán) viszont sajnos csökkenőben van. Utóbbi a növekvő megművelt területekre és gazdák érdektelenségére vezethető vissza.

Az Antal által ismertetett adatok szerint az idén eddig egyetlen egy kárbejelentés született. Az előző két évben viszont bizony szép számmal: Szopor községben 47, Csaholyban 44, Piskolton 38, Szaniszlón 37, Börvelyben 35, Mezőfényen 36, Gyöngyön 32, Krasznaterebesen 31, Szinfaluban 27, Barlafaluban 26, Borválaszúton 25, Krasznabélteken 24, Géresen 23, Szatmárhegyen 21, Kolcson 20, Szatmárnémetiben 18, Batarcson 12. Kártérítést pedig senki sem kapott!

„Ha már a kártérítés ügyében nem tudunk segíteni, nézzük meg, mit tehetünk annak érdekében, hogy csökkentsük a károkat. Megbeszélést kezdeményezek a megye parlamenti képviselőivel és tolmácsolni fogom az itt elhangzott törvénymódosítási indítványokat a kormánynak is", mondta a megbeszélés zárultával Eugeniu Avram kormánybiztos.